A kisnánai vár története.


Kisnána a Mátra déli lábánál a Tarna völgyétől nyugatra fekszik, félúton Gyöngyös és Eger között. A területen már a vaskorból kerültek elő leletek, tehát az ember nyomai mintegy 2500 évre vezethetők vissza.
A honfoglalás idején az Aba nemzetség birtokolja a Mátrát és keleten a Hernád völgyét.
A vár területe egy kb: 20 m magas domb, ahol a XI- XII. századra datálható körtemplom alapjait tárták fel. A vár építéstörténetén jól nyomon követhető a templom a gazdasági épület, és az északi palota szárny kialakulása. A kettős falgyűrűvel övezett vár sok személy befogadására alkalmas virágzó főúri rezidencia volt, mely veszély esetén ellenállásra, kisebb támadások visszaverésére is képes, de természetesen védőművei nagyobb létszámú ellenséges sereg támadásának kivédésére már nem voltak alkalmasak. Tehát épülésekor a török még nem jelenthetett közvetlenül fenyegető veszélyt, melyre felkészülni még nem tartották sürgetőnek az időt. A békés földesúri élet biztonsága érdekében épült birtokközpont volt, mely egy háborút nem viselő nagyobb területet gazdaságilag is ellátott, s őrködött békéje fölött, menedéket nyújtván tulajdonosának és környezetének a földesúri viszályok vagy más szükség esetén. A vár alaprajzi elrendezéséből, a feltárt kőfaragványokból és egyéb leletekből következtetve, valaha fényes főúri élet folyt a kisnánai vár falai között. Nána mint helység a Kompoltiak birtoka volt. Mikor került tulajdonukba, nem tudjuk, mert sem adományozására, sem megvételére nincsen adatunk. Feltehetően az Aba-nemzetség ősi birtokain települt, mely a nemzetség szétágazódása után az innét származó Kompoltiaknak jutott osztályrészül. E nemzetség leghatalmasabb képviselőjét Aba Sámuel királyt a krónikák szerint a sári monostorban temették el, s ezt megelőzően - az utolsó kutatási eredmények szerint - ideiglenesen a debrői monostorban. E helységek - mai nevükön Abasár és Feldebrő -, melyek délkeletről és délnyugatról fogják közre Nánát, ősi Aba-birtokok voltak, ezért valószínű, hogy Nána is az egykori Aba-birtokokhoz tartozott. A Kompoltiak korai birtoklására e vidéken a Nánától alig 15 km-re fekvő Kompolt nevű helység utal. Annak ellenére, hogy korai okleveleinkben nem találunk Nánára vonatkozó adatot, s birtokosaként csak a 14. század elején említik Kompolti Pétert s mégis központi szerepe már igen korán kialakulhatott, mert ha a Kompoltiak 13. századtól követhető birtokszerzéseit nézzük, azok mind Nána köré csoportosulnak A források két települést említenek: Lovász-Nánát és Egyházas-Nánát. Egyházas-Nána elnevezésé egy korai templom létezését jelenti e területen. Ezt a korai templomot, pedig a kisnánai várdombon megtalálta az 1962. évi ásatás.

Egy 1415. évi oklevél szerint Kysnana néven fordul elő a Kompoltiak e birtoka.
Károly Róbert uralkodása elején az egész nemzetség az Anjou király ellen fordult, a Kompoltiak azonban- jó politikai érzékkel- a király mellé álltak, s a döntő rozgonyi csata (1312) után, mely a királypárt győzelmével végződött, gazdaságilag és politikailag megerősödve, jól megalapozott jövő elé tekinthettek. A Kompoltiak fénykorukat Zsigmond és Ulászló uralkodása alatt érték el. Zsigmond idejében történészeink egyhangú véleménye szerint a sárkányos-rend bárói között a Kompoltiakat is megtaláljuk. Ezt látszik igazolni Kompolti László sírköve és Kompolti János címerével ellátott vörösmárvány kút is a kisnánai várban. Miután a Kompolti család fiú ágon 1521.- ben kihal, örökösödési szerződés alapján: először az Ország- család, majd Losonczy István kezén volt a vár. A vár pusztulása Móré László nevével kezdődik. Móré rablóvezér hírében állt, aki még a budai pasa embereit is megtámadta, vesztére. A török a várat elfoglalja, és Mórét- két fiával együtt- Isztambulban a Héttoronyba zárja. A várat még használja a török- de, fel nem újítja- azonban stratégiai, hadászati jelentősége nincs többé. A várat 1962-1966 között Pamer Nóra vezetésével tárják fel, illetve konzerválják a romokat.
A vár feltárásáról bővebben a Castrum Bene egyesület honlapján olvasható, Pamer Nóra által írt publicisztika ad tájékoztatást: http://www.castrumbene.hu/hirlevel.php?id=151

Képek Forrása: Pamer Nóra: A Kisnánai vár feltárása- Különlenyomat, 1967-1968, Akadémiai Kiadó

Összeállította: Pláner Lajos

CsatolmányMéret
kisnana.doc302.5 kB