Egri történészek

Az elmúlt évszázadban nem vizsgálták alaposan Sajószentpéter református Nagytemplomát. A nemrég befejeződött régészeti feltárás után a műemléki falkutatásra a napokban kerül sor.
„Rejtély, hogyan kerülhette el az elmúlt évtizedekben a tüzetesebb vizsgálatot a gótikus, 14. század második feléből származó templom” – nyilatkozta a helyszínen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-Magyarországi Regionális Irodájának vezetője. „Különösen meglepő ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az épületet csak a 20. században legalább fél tucatszor újították fel kisebb-nagyobb mértékben – legutóbb az 1990-es évek elején, amikor már minden lehetőség meg lett volna egy alapos tudományos felméréshez” – tette hozzá Paszternák István, aki a református gyülekezet presbitere és helybéliként a templom megbízott gondnoka is. A mellőzésben talán szerepet játszott Myskovszky Viktor meglehetősen lesújtó véleménye az épületről. A körmöcbányai, majd kassai főreáliskolai rajztanár a Műemlékek Országos Bizottságának tagjaként 1900-ban elsőként készített felmérési rajzot és műemléki leírást a Nagytemplomról.

Veszprém és Litér között jelenleg is folynak a több régészeti korszakot érintő lelőhelyek feltárásai. A KÖSZ által végzett munkálatok előreláthatóan július közepéig tartanak.

A Hortobágyi Nemzeti Park megkezdi három olyan KEOP projekt előkészítési szakaszát, amelynek célja a a sajátos pusztai tájkép megőrzése. Az 1 513 675 000 forint értékű beruházáshoz az Európai Unió és a hazai költségvetés társfinanszírozás keretében a pályázati rendszer 1. fordulójában 87 986 500 forint támogatást nyújtott.

A természetes szelekció valószínűleg túl lassan zajlik ahhoz, hogy segítsen megbirkózni azokkal a nagy kihívásokkal - például a globális éghajlatváltozással és számos fertőző betegséggel -, amellyel fajunk jelenleg szembenéz. A megoldáshoz kultúránkra és technológiánkra kell támaszkodnunk.